Először esett meg velem, hogy nem vagyok biztos benne, MI-ügynök volt-e az ügyfelem egy projektnél vagy valós személy. Gyanúsan gyorsan válaszolt minden üzenetemre, és túlságosan gördülékenyen ment minden. Nagy valószínűséggel nem ügynök volt, hanem valós személy, aki MI-t használt, de fura, hogy ez egyáltalán felmerült. Csak gondoltam lejegyzem ide, mint első ilyen élményem.
Szerző: hegedus
-
-
Scam és Spam
Még mindig sikerül meglepniük a webes csalóknak: az alábbi spambe a saját logómat is beillesztették, „kár” hogy a küldő emailcímére nem fordítottak több figyelmet xn-80aaaimllmm… +10 karakter it.com. Nem annyira meggyőző. Emellett a logikát sem értem mögötte: ha valamiről tudok (tudnom kéne), akkor az egy olyan email, ami a saját logómmal megy ki, és ha azt nem én küldtem, akkor alapból gyanús. Azt sem értem, hogy a spam szűrőn hogyan sikerült átmennie.

Egyébként a spam elnevezését (is) a Monty Python-nak köszönhetjük, pontosabban az alábbi jelentnek:
Az angol szó eredetileg egy Amerikában konzervként forgalmazott hústermék neve (Spam, Spiced Pork And Ham, magyar megfelelője a löncshús), amely a Monty Python angol komikuscsapat Monty Python Repülő Cirkusza című tévésorozatának egyik jelenetében tűnt fel. Itt a „kéretlenül ránk erőltetett valami” jelölője.
– WikipediaA scam (kiejtve: szkem) angol nyelvű szó, aminek a magyar jelentése átverés, és általában olyan megtévesztésekre, trükkökre mondják, amivel másoktól pénzt, vagy valami egyéb dolgot próbálnak meg kicsalni. A kifejezést néha magyar nyelvterületen is használják.
– Lexiq
-
web 2.0
Ez tette lehetővé az átlagfelhasználók számára, akik különösebben nem értettek a web technikai részéhez (HTML, domain, szerverek, stb), hogy tartalmat hozzanak létre és azt valamilyen platform segítségével publikálják a weben.A 2000-es évek elején vagyunk, ekkor jelentek meg az első blogok, a videómegosztók, de emlékszem, hogy már ebben az időben is voltak podcastek, csak jóval szűkebb réteg hallgatta őket, mint manapság.
Ez volt szerintem az internet aranykora, még nem néhány tech óriás uralta a forgalom nagy részét, hanem sok kezdeményezés teret kapott. A világ nagy vállalatai nem az interneten léteztek, bár a microsoft volt az első, ami némiképp köthető ide, de ekkor még bevételének nagy részét a cd-n kapható windows jelentette. Ez az a világ, amikor a törhetetlen és lemeríthetetlen telefonjairól híres Nokia még világelsők között volt, és nem mint telefonmárka, hanem az összrangsorban.
Aztán, ahogy egyre több pénzt hoztak a webes szolgáltatások, úgy egyre ádázabb lett a verseny, hogy kik maradnak talpon. A nagyok felvásárolták a kicsiket, amit nem adtak el, annak létrehozták a konkurenciáját és kiszorították a piacról, míg végül be nem kebeleztek mindent. Amikor már csak néhány óriás maradt a ringben, akkor éleződött ki igazán a verseny.
A facebook megjelenésével lassan háttérbe szorultak a blogok, és más hasonló közösségi médiás platformok (myspace, iwiw, hi5). De idővel más területek is háttérbe szorultak: pl. a különböző (hír)portálok is.
A figyelem került a figyelem középpontjába. Aki minél hosszabb ideig leköti a felhasználói figyelmét, az annál többet profitál. Eleve, felhasználókról (user) kezdtek beszélni. Tristan Harris hívja fel a figyelmünk, hogy a drogpiacon használnak még hasonló kifejezést az ügyfeleik megnevezésére. Szintén ő idézi a netflix vezetőét, aki arról beszél, hogy a netflix legnagyobb konkurenciája az alvás.
Ha nem fizetsz a termékért, akkor te magad vagy az, tartja a mondás, és valóban minden ebbe az irányba kezdett elmozdulni a közösségi média térnyerésével. Nagyon jól képzett és fizetett mérnökök dolgoznak azon, hogy a felhasználót odaragasszák a képernyőhöz. Egyik oldalon van egy hatalmas stáb, akik kidolgozzák a legkifinomultabb algoritmusokat, a másikon pedig az egyszerű felhasználó, aki lehuppan a gép elé és megpróbál tudatosan tartalmat fogyasztani, például szeretné megnézni Facebookon, hogy mi történt az ismerőseivel, leül, és a menüből kiválasztja, hogy Ismerősök bejegyzései > Legfrissebb felül… várjunk csak, nincs ilyen opció, vajon miért?
-
Hogyan változtatja meg agyunkat az internet?
Sok embernek ma már nem mond semmit az a szó, hogy töredezettségmentesítő, de akik a 90-es, 2000-es években aktív számítógép-felhasználók voltak, azok valószínűleg tudják miről van szó. Ekkor még nem voltak nagy kapacitású merevlemezek, és gyakran kellett törölni a régi fájlokból, hogy hely szabaduljon fel. Ha például felmásoltunk egy új zeneszámot, gyakran megtörtént, hogy az több darabban került fel a lemezre, ugyanis a régi, törölt fájlok helyét tömködte be vele a fájlkezelő. Ez oda vezetett egy idő után, hogy a fájljaink nagy része darabokban hevert, mindenfelé a lemezen, ettől a gép nagyon belassult, mert a tűnek ide-oda kellett ugrálni.
(tovább…)
-
Hogyan ismerjünk fel egy félrevezető linket?
A napokban kaptam az alábbi sms-t egy megtévesztő linkkel, ami látszólag a NAV-ra mutat:
Bár elsőre azt hihetnénk, hogy a NAV hivatalos oldalára, a nav.gov.hu-ra mutat, valójában az csak egy megtévesztő aldomain, a címben a valódi domain az id-45g6w.online, ami nagy valószínűséggel egy adathalász weboldal, vagy malware-t, vírust próbál telepíteni gépünkre, ha meglátogatjuk.
Íme egy rövid összefoglaló, hogy mire figyeljünk:
-
-
Hasznos eszközök internetes távmunkához
A teljesség igénye nélkül bemutatok néhány hasznos eszközt azok számára, akik internetes távmunkában dolgoznak:
-
Miért használok Firefoxot (még mindig)?
Az internet nemrég „ünnepelte” 50. születésnapját. 1969 október 29-én sikerült először üzenetet átvinni az ARPANET két – egymástól 500 kilométerre található – számítógépe között.
Hosszú kitérő lesz, de ígérem eljutok a címben feltett kérdés megválaszolásáig.
(tovább…)
-
Domborzati térkép 3D-ben
Készítettem Blenderben a maperitive.net segítségével (azaz valós geo adatok felhasználásával) egy 3D domborzati térképet a szülővárosomról, Csíkszeredáról és környékéről:
Ha időm engedi, írok majd egy részletesebb tutorialt a folyamatról. De addig is, egy rövid listában összeszedtem a szükséges lépéseket, eszközöket:
- A maperitive oldaláról letöltjük és telepítjük az alkalmazást.
- Ha még nincs meg, akkor telepítjük a Blendert.
- A legtöbb esetben a maperitive nem tudja automatikusan letölteni a kívánt régió szükséges adatait (ez esetben SRTM, Elevetaion Data), ezért manuálisan kell ezt megtennünk. Több forrás is rendelkezésre áll, a legkönnyebb innen, csak ráklikkelünk arra a régióra. De a földrajzi koordináták ismeretében innen is megtehetjük.
- A letöltött fájlt kicsomagoljuk és a .hgt kiterjesztésű fájlt bemásoljuk a Maperitive/Cache/Rasters/SRTM3 mappájába.
- Maperitive-ben kijelöljük a kívánt régiót: jobb klikk / Place Geometry Bounds Here
- Majd legeneráljuk a textúrát, illetve a különböző szintek megállapításához egy fekete-fehér verziót is. Minderről részletes angol nyelvű leírás itt található.
- A legenerált térképet kiexportáljuk például az export-bitmap dpi=300 parancs segítségével. Részletek itt.
- A legenerált színes képet Blenderben, mint textúrát alkalmazzuk, a fekete-fehéret a Displacement segítségével a szintek kialakításához használjuk.
-
Worth Sharing 3.







