Mert például egy grafikus ilyen kördiagramot nem csinál, még akkor sem, ha dekorációs célt szolgál a grafika:
mesterséges intelligenciával generált kördiagram
Az ördög mindig a részletekben rejlik, és egy jó tervezőgrafikus pont arról ismerhető fel, hogy tudatosan helyezi el az elemeket, semmi sem random, mindennek helye és értelme van a munkáiban.
A napokban kaptam az alábbi sms-t egy megtévesztő linkkel, ami látszólag a NAV-ra mutat:
Megtévesztő SMS a NAV nevében
Bár elsőre azt hihetnénk, hogy a NAV hivatalos oldalára, a nav.gov.hu-ra mutat, valójában az csak egy megtévesztő aldomain, a címben a valódi domain az id-45g6w.online, ami nagy valószínűséggel egy adathalász weboldal, vagy malware-t, vírust próbál telepíteni gépünkre, ha meglátogatjuk.
Íme egy rövid összefoglaló, hogy mire figyeljünk:
A link utolsó pontja (.) előtti betűk a legfontosabbak. Ez mutatja meg az oldal valódi tulajdonosát. Tehát nagyon nem mindegy, hogy link.hu a végződés, vagy link.hu.xyz.hu, utóbbinál az xyz.hu a valódi domain.
Viszont fontos figyeljünk arra is, hogy van-e perjel (/): ami az első perjel után következik, az a tulajdonos kilétének kiderítése szempontjából lényegtelen. A tulajdonost mindig az első perjel (/) előtti utolsó pont előtt találjuk.
A 2010-es évek közepén megjelenő új generációs domainvégződések (gTLD) kissé megnehezítették a dolgunkat a hamis linkek kiszűrésében, hiszen manapság szinte bármilyen végződéssel vásárolhatunk domain címet, míg korábban a .com, .net mellett többnyire csak az országspecifikus (pl .hu) domainek álltak rendelkezésre.
Íme, több mint 400 lehetőség, amelyek közül választhatunk, ha domain címet szeretnénk regisztrálni manapság:
Piros vonaltól jobbra láthatóak az elérhető domainvégződések a Namecheap.com-on.
„Más a szöveg, más a cselekedet”
Egy másik gyakori módja a megtévesztésnek, amikor a link nem az, mint aminek kiadja magát. Ezt a legegyszerűbb példán keresztül bemutatni: az alábbi link látszólag az 1lp.hu-ra mutat, de ha az egeret rávisszük, akkor a böngésző bal alsó sarkában megjelenik a valódi link, ami teljesen máshova mutat.
Megtévesztő hivatkozás – Amit mond, és amit tesz, az nem egyezik meg.
Majdnemugyanaz.hu
A punia és adibas cipőkhöz hasonlóan, a linkeknél is megjelent ez a megtévesztési forma. Nagyon hasonlít egy létező intézmény, márka nevére, de egy-két karakterben eltér tőle: pl. majdnemugyanaz.hu helyett majdenemugyanaz.hu
Link rövidítő szolgáltatások
Vannak olyan szolgáltatások, amelyek segítségével, a hosszú linkek helyett, használhatunk egy jóval kevesebb karakterből állót. Ezt úgy oldják meg, hogy az utóbbi linket átirányítják az előbbire. Sajnos ez rengeteg visszaélésre ad lehetőséget, hiszen nem tudjuk, hova leszünk átirányítva.
Ilyen szolgáltatással próbálnak tőrbe csalni az alábbi sms küldői a Magyar Posta nevében:
Csaló sms a Magyar Posta nevében.
A fenti sms több szempontból is gyanút kell, hogy keltsen:
az Android spamnek jelölte (piros felkiáltójel)
a Magyar Posta nem küld sms-t bolíviai számról (+591)
az ismertebb szolgáltatók soha nem használnak rövid link szolgáltatásokat
magyar nyelvterületen nem szoktunk boldog életet kívánni elköszönéskor :). Valószínűleg a csalók tükörfordítottak valamilyen nyelvről.
Ezek voltak a főbb pontok, amikre ha odafigyelünk, már nagy baj nem érhet bennünket.
Frissítés 2025.08.27.
Egy újabb „gyöngyszem” érkezett, szintén az MP nevében, most már logóval is ellátva:
Nagyon eltévedhetett, ha Egyenlítői-Guineából küldték az sms-t 🙂
A YouTube-tól és a hírportáloktól csak egy kattintásra dolgozni kihívást jelent. Ettől a kísértéstől óv meg bennünket ez a kis program, amivel letilthatjuk a különböző oldalakat egy megadott időszakra, vagy akár teljesen is.
Ha már mindenképp YouTube, akkor ezzel a Firefox/Chrome bővítménnyel letilthatjuk az ajánlott/kapcsolódó videókat, így elejét vehetjük a végeláthatatlan kattingatásnak.
Az internethasználók körében két nagy tábor létezik: az egyikben vannak, akinek már lopták el jelszavát, a másikban pedig, akinek még ezután fogják (na jó, nem biztos). A problémát csak fokozza, ha mindenhez ugyanazt a jelszót használjuk. Mint kiderült, a böngészőben elmentett jelszavak is eléggé sérülékenyek. A jelszókezelő használata jelentősen lecsökkentheti a jelszólopás lehetőségét.
Ha az írás fontos részét képezi a munkánknak, akkor bizonyára az is számít, hogy ezt minél elmélyültebben végezhessük. Ehhez az iA Writer lehet a legjobb választás.
Használtam már sokféle pdf olvasót, de amióta ezt megismertem, már fel sem merül, hogy váltani kéne. Gyors és még az e-könyv (epub, mobi) formátumokat is ismeri.
Ki használ ma már könyvjelzőket? Hiszen csak beírom a kezdőbetűket, és a Google már azt is kitalálja, amit keresni akarok, vagy nem. Erre az esetre jó a pinboard.in, főleg ha gyakran kell megosztatni és/vagy hozzáférni a könyvjelzőkhöz más eszközökről.
Az internet nemrég „ünnepelte” 50. születésnapját. 1969 október 29-én sikerült először üzenetet átvinni az ARPANET két – egymástól 500 kilométerre található – számítógépe között.
Hosszú kitérő lesz, de ígérem eljutok a címben feltett kérdés megválaszolásáig.
Készítettem Blenderben a maperitive.net segítségével (azaz valós geo adatok felhasználásával) egy 3D domborzati térképet a szülővárosomról, Csíkszeredáról és környékéről:
Ha időm engedi, írok majd egy részletesebb tutorialt a folyamatról. De addig is, egy rövid listában összeszedtem a szükséges lépéseket, eszközöket:
A maperitive oldaláról letöltjük és telepítjük az alkalmazást.
A legtöbb esetben a maperitive nem tudja automatikusan letölteni a kívánt régió szükséges adatait (ez esetben SRTM, Elevetaion Data), ezért manuálisan kell ezt megtennünk. Több forrás is rendelkezésre áll, a legkönnyebb innen, csak ráklikkelünk arra a régióra. De a földrajzi koordináták ismeretében innen is megtehetjük.
A letöltött fájlt kicsomagoljuk és a .hgt kiterjesztésű fájlt bemásoljuk a Maperitive/Cache/Rasters/SRTM3 mappájába.
Maperitive-ben kijelöljük a kívánt régiót: jobb klikk / Place Geometry Bounds Here
Majd legeneráljuk a textúrát, illetve a különböző szintek megállapításához egy fekete-fehér verziót is. Minderről részletes angol nyelvű leírás itt található.
A legenerált térképet kiexportáljuk például az export-bitmap dpi=300 parancs segítségével. Részletek itt.
A legenerált színes képet Blenderben, mint textúrát alkalmazzuk, a fekete-fehéret a Displacement segítségével a szintek kialakításához használjuk.